Ha a bejutás kétséges is de azért még mindig versenyben vagyunk!
És ha nem is jutunk be, mindenképp előrelépés az ez évi alapszakasz és nem is kicsi!

Pár gondolat ahhoz az általános vitához, ami arról szokott itt folyni, hogy megcélozzuk-e a PlayOff-ot vagy sem:

Az a személyes véleményem, hogy két, - maximum három - évet lehet "mélyépítkezésre" fordítani de többet nem! Utána célba kell venni a PlayOff-ba való jutást, egész egyszerűen azért mert muszáj!
Ugyanis ha nem ezt teszed a meglévő csapatod fog teljesen elmotiválatlanódni, így pedig hiába hozod a tehetségeket (ha egyáltalán akar ide valaki jönni), amit nyernél a réven azt veszted a vámon.
Hogy mondod meg egy ambíciókkal teli tehetségnek, mint pl. Larkin-nak, hogy sorry de itt 5-6 évig nem is törekszünk az eredményességre? (megj: már ha egyáltalán vannak ambíciói, a "C"-ért se kellett különösebben megküzdenie.)
Bele kell állni a PO-ba való jutásért és közben - a lehetőségek szerint - formálni kell a csapatot, tömködni kell a lyukakat!
Szerintem ezt Yzerman nagyon is jól csinálja! Ha ugyan még nem is épített a szarból várat, de a rakásból már látszanak a téglák és körvonalazódnak a bástyák is (sokszorosan nehezebb dolga van mint Tampában anno).
Bármennyire is bele akar az ember nyelve törni de ki kell mondani Kane is egy jó húzás volt!
Csak az általam ímmel-ámmal megnézett meccsekből négy hozott pontot tudok tisztán neki tulajdonítani, amire lehet azt mondani, hogy nem sok de a végelszámolásnál annál többet jelenthet!

Az edző:
Nem ismerem a szakmai múltját, de legalább van a csapatnak taktikája, le tudjuk reagálni az ellenfél taktikai váltásait, kombinatív, gyors és szép játékot láthatunk (viszonylag hosszú ideig), szép gólokat lövünk és bárkinek kemény ellenfelei lehetünk!
A kopasz gecinél ezek csak hébe-hóba voltak fellelhetőek, taktikánk pedig egyáltalán nem volt!
Mintha 82 darab május elsejei vállalati sörmeccset játszottunk volna, ahol mindenki az egyéni tudása plusz az alkohollal való telítettsége hányadosával lépett volna a jégre.

PlayOff:
Mint ahogy szoktuk mondani: külön kategória!
Hányszor volt már olyan, hogy a ligaelső esett ki csont nélkül és hányszor volt már olyan is, hogy az épphogy beesett csapat menetelt el a döntőig!
A meglepetés mindenben benne van, abba ott már mindig lehet reménykedni!
A kapus posztot tartom egyedül gyalázatosnak, ahogy itt valaki korábban nagyon találóan megfogalmazta: úgy nem fog menni, ha bravúrt bravúrra halmozok de aztán egy strandlabda is simán bemegy.